Publikasjoner
NIBIOs ansatte publiserer flere hundre vitenskapelige artikler og forskningsrapporter hvert år. Her finner du referanser og lenker til publikasjoner og andre forsknings- og formidlingsaktiviteter. Samlingen oppdateres løpende med både nytt og historisk materiale. For mer informasjon om NIBIOs publikasjoner, besøk NIBIOs bibliotek.
2017
Sammendrag
På oppdrag fra Statens vegvesen har NIBIO delt inn jordbruksareal og dyrkbar jord etter den 5-delte verdiskalaen som benyttes i «Håndbok for onsekvensanalyser». Verdiklassifisering av jordbruksareal bygger på jordsmonnkart der det er tilgjengelig, og ellers på opplysninger fra AR5 og DMK. I områder uten jordsmonnkart vil det være nødvendig med supplerende undersøkelser for å gjøre en fullstendig verdivurdering. Dyrkbar jord er klassifisert etter opplysninger fra DMK og datasettet «dyrkbar jord». Verdikartene er tilgjengelige i kartinnsynsløsning, som WMS og for nedlasting. Faktorer som påvirker gjenstående jordbruksareal er redusert størrelse, form og tilgjengelighet. Riktige tiltak ved rigg- og anleggsområde på jordbruksareal er nødvendig for å unngå varige avlingsreduksjoner som følge av jordpakking.
Sammendrag
Mange aktører har behov for oppdatert kunnskap om hva landbruket betyr lokalt, for et fylke eller en kommune. Landbruket er i stadig endring, det er derfor behov for oppdaterte tall for den verdiskapingen som foregår i landbruket. For Telemark ble det i 2013 beregnet verdiskaping fra landbruk og landbruksbasert virksomhet basert på data fra 2011. I denne rapporten presenteres oppdaterte beregninger med utgangspunkt i data fra 2015 for Telemark. Denne gangen er det bare beregningene for jordbruk og gårdsbaserte tilleggsnæringer som er oppdatert. Beregningene er basert på samme metodikk som for 2011. Det var registrert 8 195 landbrukseiendommer i Telemark i 2015, av disse hadde 5 308 bosetting. I alt var 16 512 personer bosatt på en landbrukseiendom i Telemark i 2015. Det betyr at 9,6 prosent av befolkningen i Telemark var bosatt på en landbrukseiendom. I 2010 var det 8 198 landbrukseiendommer, 5 403 med bosetting og 17 867 som var bosatt på en landbrukseiendom.
Forfattere
Anna Birgitte MilfordSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Synnøve RivedalSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Sammendrag
A szennyvíziszap hasznosításának perspektivikus lehetősége hazánkban a mezőgazdasági célú felhasználás. Lehetőség van a víztelenített szennyvíziszap ún. injektálására, illetve a komposztálás utáni hasznosításra. A komposztálás egyik speciális válfaja a vermikomposztálás, amikor a kiindulási alapanyagokat gilisztákkal, vagy gilisztákban gazdag humusszal keverik, így a lebontás hatékonyságát a giliszták keverő hatásával, illetve lebontó tevékenységükkel növelik. A különböző életformatípusokba sorolt fajok közt szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott, kizárólag trágya-, illetve komposztlakók is megtalálhatók, vagyis azok a fajok, amelyek bomlásban lévő szervesanyagok további feltárásában vesznek részt. Így a vermikomposztálás szempontjából jelentős fajok Eisenia sp., Eudrilus eugeniae, és Perionyx excavatus. A vermikomposztálás szerepének, lehetőségeinek vizsgálatakor a hagyományos komposztálással való összehasonlítás elkerülhetetlen. A vermikomposzt előállításának legfontosabb szempontja a giliszták optimális életkörülményeinek biztosítása, elsősorban a hőmérséklet, nedvességtartalom, levegőzöttség tekintetében. Ez többlet odafigyelést igényel. A hagyományos komposztálás egyik fontos jellemzője a termofil fázis, mely során a szennyvíziszapban található patogén szervezetek elpusztulnak. A vermikomposztálás során a földigiliszták hőérzékenysége miatt, kimarad a termofil fázis, azonban a földigiliszták tevékenységének, jelenlétének köszönhetően hasonló sterilitás érhető el. Tápanyagtartalom vonatkozásában a vermikomposzt nagyobb mennyiségben tartalmaz összes és felvehető makrotápelemet a hagyományos komposztokhoz képest. A vermikomposztálás további előnye a földigiliszták által kiválasztott növényi hormonhatású anyagok jelenléte. Környezetvédelmi szempontból a földigiliszták nehézfém akkumulációs képessége, valamint a speciális bélflóra által biztosított szerves szennyezők lebontásában való szerepük hozzájárulhat a szennyvíziszapok vermikomposztálásának jövőbeni terjedéséhez. Miközben a vermikomposzt számos előnnyel rendelkezik, hazánkban való elterjedéséhez még jó néhány akadályt le kell győznie. A földtulajdonosok sok esetben a szennyvíziszap komposztra nem tápanyag- és talajjavító anyagként gondolnak, hanem sokkal inkább kockázatos hulladékként, amelyek használatával elszennyezhetik talajaikat és a rajta termő növényeket. Habár számtalan szennyvíziszappal kapcsolatos ismeretanyag létezik, a hazai körülmények közötti Vermikomposztálás, mint a szennyvíziszap-komposztálás alternatív megoldása: Szemle 409 hosszú távú hatások vizsgálatáról szóló, a jelenkor aggályait is taglaló eredmények még hiányoznak. A vermikomposztálás tehát perspektivikus, innovatív technológia a szennyvíziszap hasznosítás terén. Azok a szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok, amelyek szennyező anyag tartalmuk miatt nem felelnek meg az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján a mezőgazdasági felhasználásra, a vermikomposztálás révén arra alkalmassá tehetőek.
Forfattere
Stein Michael TomterSammendrag
Av det totale skogarealet i Norge ligger cirka 6,5 prosent innenfor de ulike kategoriene av vern, derav 4,5 prosent innenfor naturreservater og nasjonalparker. For produktiv skog er andelene noe lavere. Utviklingen siden 1990 viser en mangedobling av arealet vernet skog i alle kategorier. Særlig har økningen vært betydelig etter år 2000.
Forfattere
Stein Michael TomterSammendrag
Vernskog er skog som tjener til vern for annen skog eller som vern mot naturskader. Vernskog er også områder opp mot fjellet eller ut mot havet, der skogen er sårbar og kan bli ødelagt ved feil skogbehandling. Slik skog skal derfor forvaltes på en særskilt måte, noe som er nedfelt i skoglovgivningen. Vernskogarealet er estimert med utgangspunkt i ulike typer data, og beregningene indikerer at det utgjør vel en tredjedel av det totale skogarealet i Norge.
Forfattere
Inger Sundheim FløistadSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Sammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Sammendrag
Drenering og dyrking av myr kan føre til store klimagassutslipp. Nå har forskerne sett på hvordan man kan begrense utslippene.